Megjött az első EU-s AI-bírság: 35 millió eurót fizethet egy olasz cég, mert arcfelismerést használt állásinterjúkon
Az EU AI Act hatályba lépése óta ez az első komolyabb szankció. Az olasz hatóság szerint a cég tudta nélkül elemezte a jelöltek arckifejezéseit a videóinterjúk során.
Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló jogszabálya, az AI Act első komolyabb tesztjét éli: az olasz adatvédelmi hatóság (Garante) 35 millió eurós bírságot szabott ki egy milánói HR-technológiai cég ellen, amely arcfelismerő AI-t használt állásinterjúk során a jelöltek érzelmi állapotának elemzésére.
A HireVision nevű cég rendszere a videóinterjúk alatt valós időben elemezte a jelöltek arckifejezéseit, szemmozgását és hanglejtését, majd ezek alapján „érzelmi stabilitási" pontszámot generált. A rendszert több mint 200 európai nagyvállalat használta toborzásra, köztük bankok és technológiai cégek.
Az AI Act egyértelműen tiltja az érzelemfelismerő rendszerek használatát munkahelyi kontextusban, ezt „elfogadhatatlan kockázatúnak" minősíti. A Garante vizsgálata során kiderült, hogy a jelölteket nem tájékoztatták az AI-elemzésről — a videóinterjú platformon csupán egy általános adatkezelési tájékoztató volt elérhető.
A döntés precedensértékű az egész EU-ban. Franciaország és Németország adatvédelmi hatóságai jelezték, hogy hasonló vizsgálatokat indítanak a területükön működő HR-tech cégek ellen. A bírság összege a cég éves árbevételének 4%-a, ami az AI Act által meghatározott felső határ.
Az eset rávilágít arra, hogy az AI Act nem csupán papíron létezik. A technológiai jogász szakértők szerint a következő hónapokban további bírságok várhatók, különösen a biometrikus azonosítás és a hitelpontozási rendszerek területén. Az EU célja egyértelmű: elrettentő erejű szankciókat akar kiszabni még az AI Act teljes alkalmazása előtt.